Igazából eléggé tűrhetően tudom kezelni a konfliktusokat, csak pár ember kivétel ez alól, most hiába is mondok neveket, mint például Zita, vagy Ádámka, ők úgy se olvassák, akik meg olvasnak, azok meg nem ismerik őket… vagy de? Akkor lesz alkalom csiszolni velük is a konfliktus kezelésemen. „haha”
Egyébként mindkét említett név valós személyt takar, és mindkettőjükkel nagyon jó a baráti viszonyunk, kisebb nagyobb szünetektől eltekintve.
Akikkel viszont nem tudom kezelni, azok itt például a már előbb említett, már csak direkt azért se tudok magyarul kategória.
Ők ugye hadarnak szlovákul, néha már kiabálnak, meg hadonásznak, és én csak nézem, nézem, és mikor már megunom, akkor intek neki egy hellot, beülök a kocsiba, és attól függően mennyire húzott fel némi por kíséretében távozom.
Következő találkozáskor már látszik ezen az emberen, hogy mi a téma, mert ha továbbra is konfliktust akar, akkor már messziről integet, de nem azt hogy „Gyeje csak ide kisfijaaam” hanem vmi olyasmit, hogy Hogy síp síp síp síp. Nos ebben az esetben ha jókedvem van akkor széles mosollyal az arcomon, integetve, (ekkor azért látom az arcon, hogy némi akadást okozok ezzel a lelkivilágában) továbbmegyek a kocsival, és csak messzebb állok meg, oda úgy se jön el, vagy csak simán tovább megyek tudomást se véve róla, viszont ekkor még inkább mérges, szóval érdemes tovább gurulni.
Viszont ha következő találkozáskor ügyet se vesz az érkezésemről, akkor vagy nem is foglakozik velem, vagy kezelni akarja a konfliktust.
El kell mondanom, hogy egy ilyen ember van itt ilyen, akivel ez előfordult, de vele eddig az összes magyar sofőrnek meggyűlt a baja, szóval a hiba lehet nem benne van. Ezt mi sem igazolja jobban, hogy minap, mikor bejöttem fizetni a szállást, és most találtam is bent az irodán, hát nagyon sok nőt, de hogy honnan lettek ezek, de valószínű hogy ők itt dolgoznak, mióta megépült ez az épület, mert olyan 50-60 körüliek voltak mind, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hiába egy szót se tudnak magyarul, akkor is meg tudtam értetni velük, hogy miért jöttem. Furcsa módon mindenki mosolygott, és nem hinném, hogy a 7 eurós szállásdíj miatt voltak ilyen vidámak, szóval bízom benne, hogy ha akarom, akkor kezelni tudom a konfliktusokat.
